Nagy sikerrel rendezte meg a Vienna Konservatorium Budapest az NKA támogatásával a Kamarazenei estek koncertsorozat második eseményét, mely a romantika jegyében zajlott. Az eseményen fellépett Dr. Dráfi Kálmán zongoraművész, Dr. Iván Ildikó opera és magánénekművész valamint Zs. Szabó Mária hegedűművész. Az est folyamán közreműködött Tóth Mária és Kozma Kristóf korrepetítorok.
Az eseményen részt vett Görgey Gábor Kossuth-díjas író, költő, dramaturg, rendező, illetve Horváth Gyula, a csepeli Demokratikus Koalíciójának vezetője, aki az alábbiakat osztotta meg blogjában:
A Béke a II. Rákóczi Ferenc úton működő Vienna Konzervatóriumban mégis otthonra lelt. A volt Rákóczi mozi, és a nyomda épületegyüttesét felújító, és belakó érzékeny emberi közösség felismerte, hogy túl kell nőniük az épület a tér, és a helyi hatalom szabta kereteken. Vállalt hivatásuk eredeti alapja szerint az emberi lélek felszabadítását kell most elvégezniük Csepelen. Ebben a feszült helyzetben, sivár érzelmi állapotban az a küldetésük, hogy az emberekben megtartsák a reményt és az élet szeretetét. A Művészetet, a zenét választották! Műsorsorozatot szerveztek, ami a komolyzene hangjaival kívánja az itt lakók figyelmét felhívni arra, hogy van még remény!
A Vienna Konzervatórium vezetői igen nagyszerű műsort varázsoltak csepeli koncerttermükbe. Dráfi Kálmán álomszép zongorajátéka. Iván Ildikó gyönyörű éneke, Zs. Szabó Mária h hegedűjátéka, és a többi fellépő kitűnő művészete feledtette a bajokat. Igricz György konferálása érdekes, és jól felépített összekötő szövege méltó része volt a nagy jelentőségű művészi teljesítményeknek. Emelte, az amúgy is magas rangú esemény jelentőségét Görgey Gábor írónak a jelenléte, és megfogalmazott gondolatainak sora. Különös kedvességként értékelhető, hogy a nemzetközi hírű művészek, mindig adnak lehetőséget egy itt tanuló diáknak is a közös fellépésre. Most éppen Tóth Adrienn a Vienna Konzervatórium ének tanszak hallgatója léphetett fel Iván Ildikó társaként a világot jelentő deszkákra. A mi lányunk nem illetődött meg!
Állta a sarat, és bebizonyította, hogy a tehetség, a becsülettel végzett munka, a jó ügy szolgálata legyőzi az akadályokat, kitárja az élet kapuját. Úgy, mint a műsoron szereplő operában nálunk is nagy szerepe van a kapuknak. Egyesek ezeket a kapukat mindörökre bezárni és falakkal kiegészíteni akarják. Nem veszik észre, hogy a bereteszelt kapu meg a különböző minőségű kerítések a szabadság korlátját jelzik. Mindenkit bezárttá tesznek. Hogy ki van kint, vagy bent, csak nézőpont kérdése. Kisebb, nagyobb mértékben, de rab lesz körülötte mindenki! Akár országhatárt, akár lakótelepet izolálnak.
Az intézmény kapui úgy készültek, hogy az arra járó ember előtt azonnal kitárulnak. Vannak, akik bemennek, vannak, akik még nem! Az ősi épület falai a kultúra ízét és zamatát szívták magukba korábban is. Szerencsénkre az épület az átalakítása után is a kultúráé maradt. Itt lelt helyet az Egressy Zeneiskola és a Vienna Konzervatórium! Így az ősi energiát a most ott alkotók, és tanítók hivatástudata, tanítványaik tenni akarásán keresztül, megsokszorozva sugározza fényét Csepelre. Olyan erővel, ami ledönt minden kerítést, és felfeszít minden bezárt kaput! Ez egyeseket maga alá temet, de a sokaságot felszabadítja!